HTML

Leave a light on

Friss topikok

  • Sofie Fowler: Igazán nincs mit :) Örülök, ha hasznosnak találtad és segíthettem neked mindkét témában! Előr... (2014.03.23. 22:02) Ásó, kapa, nagyharang, miegymás 2 – Az ajándék
  • zsuszolnok: most jutottam el az olvasásig :) máris okosabbnak érzem magam, pláne tekintve, hogy 1 hónap különb... (2014.03.23. 17:13) Ásó, kapa, nagyharang, miegymás!
  • zsuszolnok: király vagy, köszi :)))) (2014.03.21. 20:53) Hali!
  • Sofie Fowler: Köszi szépen :) A szülővárosomban (ami szintén csak a teszkója miatt számít városnak) sincsen... (2014.03.10. 22:56) Hetem képekben!
  • Sofie Fowler: Hali! :) Próbáljátok ki bátran a kávét mézzel, arra figyeljetek oda, hogy mézből kicsit keves... (2014.02.25. 15:06) Change...

2014.04.19. 19:55 Madarasz Zsofi

Phoenix-ing

Sziasztok!01.jpg

A legutóbbi kissé lehangolt bejegyzésem után kellett némi idő, hogy összekalapáljam magam, de a napokban eldöntöttem valamit: elég a picsogásból. Elég abból, hogy olyan dolgokon kattog az agyam, amiken nem tudok változtatni, de nem is akarok. Nyilván vannak érzéseim, amiket meg kell élnem, hiszen nem vagyok kenyérpirító.

02.jpg

De itt az idő, hogy kibújjak a fényre, felöltözzek és mosolyogjak. Rendesen. Ne csak azért, hogy mások ne lássanak a dolgok mögé, hanem mert jól esik. Két hete volt egy feladat a suliban, egy órán, párban kellett elemeznünk egymást. Egy barátnőmmel voltunk párban, és ő azt mondta, hogy szerinte nem vagyok elég nyitott, nem mutatom ki az érzelmeimet. Nem igazán értettem miért látja így, mert én úgy éreztem, így is többet mondok mint kellene. Elmagyarázta, hogy például meglepte, hogy a szakításom után nem igazán látta rajtam, hogy megviselne, nem beszéltem róla annyit, mint ilyenkor szokás.

11.jpg

Pedig beszéltem én a dolgokról, csak nem sokat. Nem többet, mint amennyit bármiről bármikor szoktam. Úgy gondoltam mindenkinek megvan a maga problémája, minek terheljem még az enyémmel. És ez úgy általában is igaz rám. Engem egyáltalán nem zavar, sőt örülök neki, ha a barátaim hozzám fordulnak, ha tanács vagy segítség, de legalábbis egy váll vagy fül kell. De én nem igazán akarom/merem/szeretném zavarni (?) őket a hülyeségeimmel, mert meg tudom oldani egyedül.

03.png

No mindegy. A lényeg az, hogy most eljutottam odáig, hogy megemésztettem mindent amit kellett. (Nem volt egyszerű, mert nagy volt a kés, és forgatták is rendesen.) Itt az ideje új lapot kezdeni, ehhez pedig egy dolog kell: erő.

07.jpg

Úgyhogy ebben a posztban láthattok/láthattatok néhány képet néhány nőről. Olyan képek és olyan nők, amik arra emlékeztetnek, amilyenné válni szeretnék. Boldog és kedves, de önálló és erős nők.

04.jpg

12.jpg

05.jpg

06.jpg

08.jpg

09.jpg

10.jpg

Találkozunk legközelebb!

Köszi, hogy itt voltatok!

xxxx

Szólj hozzá!

Címkék: personal felépülés emotional


2014.04.18. 11:35 Madarasz Zsofi

félidő

Sziasztok!

Ma vagy holnap lesz egy rendes, szép hosszú bejegyzés, mert volna mit mondanom, csak össze kell szednem a mondanivalómat. Ha esetleg valakinek lenne kérdése/kérése, az bátran írjon, kommenteljen vagy akármi, szívesen válaszolok.

Akkor a következő kalandig pussz

xxxx

Szólj hozzá!


2014.04.08. 10:57 Madarasz Zsofi

personal

Sziasztok.

Mélységesen össze vagyok törve. Nem is tudom minek írom ide, péntekre kiheverem. De valakinek el kellett ezt most mondanom, anélkül, hogy valójában bárkinek is elmondtam volna. Szeretem a saját érzéseimmel és gyengeségeimmel vesztegetni mások idejét, mindenkinek van saját baja, minek untassam az enyémmel. Na ezért jó blogot írni.

Szívem szerint már kiugrottam volna az ablakon, de még ahhoz is gyáva vagyok. Nem csoda hogy nem megy ez az élet nevű játék. Sose ment. Néha jó lenne, ha tényleg játék lenne. Meg lehetne állítani, persze nem örökre, csak pár percre, órára, pihenni és szemlélni a külvilágot, és csak akkor visszaszállni, mikor már tudod, hogy menne.

Minden esetre én a mai napot kiveszem szabadnapnak. Ma csak kívülről szemlélem a játékot. Ma nem játszom. Majd holnaptumblr_ms16irkTAf1qhz3jpo1_1280.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: personal emotional fuckthisshit


2014.04.04. 20:03 Madarasz Zsofi

Blog.hu?

Sziasztok!

Irtó furi ez a blog dolog. Próbálom megszokni a dolgot hogy a blogol-osok át lesznek lakoltatva a blog.hu-ra...Nem azért, de nem véletlenül választottam a blogolt. Egyszerű volt kezelni, és úgy alakíthattam a blog hátterét és egyéb cucimucijait, hogy nem kellett hozzá informatikus diploma...de ez? Vagy választok egyet a sablonok közül (amik szépek, csak épp egyik sem tetszik fúdeannyira) vagy a jó ég tudja, hogy formáljam, mert nem sikerült rájönnöm...Tiszta csodás...arról nem is beszélve, hogy megkedveltem a blogolon embereket...

Azt viszont látom, hogy az előző blogom posztjai megvannak itt (is?), legalább nem vesztek el :)

Na mindegy...most kicsit kiadtam magamból a feszkót. Majd csak megszokom...csak bosszant.

Szólj hozzá!

Címkék: boszankodás


2014.03.31. 21:49 Madarasz Zsofi

photoshoot with my sister

Sziasztok!

Ebben a posztban szeretném megmutatni nektek azokat a képeket, amiket a hugom készített rólam a hétvégén. Nem nagy valami, de kivételesen olyan képeket látok magamról, amiket nem szégyellek, sõt! Gondoltam megosztom veletek, mert csak!

Köszönöm, hogy itt jártatok és olvastatok! Vagyis inkább megnéztetek! Legyetek jók!

xxxx

Szólj hozzá!


2014.03.22. 20:47 Madarasz Zsofi

Ásó, kapa, nagyharang, miegymás 2 – Az ajándék

Sziasztok!

Ebben a bejegyzésben szeretném folytatni a pár nappal ezelõtt született poszt témáját, az esküvõt, ezen belül is a nászajándék kérdését boncolgatnám.

Elõször is tuti jó választ nem adhatok, mert én még soha nem vettem nászajándékot senkinek. Szerintem ilyenkor igyekezzünk az ifjú pár fejével gondolkodni. Azt hiszem, Amerikában van egy olyan –eléggé okos- szokás, hogy a pár kiad egy listát azokról a dolgokról, amikre szükségük van, hogy a násznép onnan válogasson. Kis hazánkban viszont ez nem tradíció. A pénzösszeg a borítékban viszont igen. Nem túl kreatív megoldás ugyan, de legalább nem kapnak egy századik étkészletet.

Az ajándékokat 2 csoportba lehet sorolni: A személyes és a praktikus (ezek a halmazok azért sokszor metszik egymást!). Az ajándék típusát nyilván az alapján választhatjuk, hogy mennyire ismerjük magát az ifjú párt, illetve mennyire vagyunk bevállalósak.

Személyes jellegû ajándékokat olyanoknak tudunk adni, akiket nagyon-nagyon jól ismerünk és közel áll hozzánk, pl. egy közeli családtag, vagy régi jó barát. Ide szerintem jó példa az „unokanõvéremék” esete. Õk a legjobb barátaiktól egy hatalmas tablót kaptak, ami egy olyan családfát ábrázolt, amin õk voltak a szülõk, a barátaik pedig a gyerekek és felmenõk, nagyon jópofa volt. Persze tudom, hogy egy ilyet idõ és sok pénz elkészíteni, de szerintem megéri. Ehhez hasonló lehet például barátok vagy család esetében a sok pici képbõl alkotott kollázs/montázs.

A kép témájánál maradva eszembe jutott az is, hogy egy nagyon szép képkeret is jó ajándék lehet, ha nem egy szimpla keretet választunk. Nagyon sok különleges, különféle témájú –pl. esküvõi – létezik már, ami szerintem mindenkinek bejön, bármennyire is álltok közel egymáshoz. Ki ne szeretné valami vidám és/vagy különleges keretben látni az esküvõi képeit?

Anyukám súgta a következõ remek ötletet: Meglephetjük a párt egy vásárlási utalvánnyal a kedvenc üzletükbe (vagy pl. ha épp költöznek/most költöznek/felújítanak, akkor egy utalvány valamelyik lakberendezõ üzletbe, bútorboltba stb), vagy olyan kuponokkal, amelyeket különféle utazásokra, wellness-re válthatnak be.

Ezek az „eredetibb ötletek”, ezen kívül itt vannak még a tradicionális esküvõi ajándékok: étkészletek, pohárkészletek, tányérok, porcelán teás készlet (nekem mondjuk ez az álmom), konyhai robotgépek –nagyon menõ a botmixer és a pároló, de a párnás kávéfõzõt nem ajánlom, mert a belevaló kávépárna kissé drágább, mint õrölt kávét venni). Nem maradhatnak ki a sorból a különféle dísztárgyak, vázák, mécsesek és cserepek sem. Viszont egy szép, nagy tükör, mondjuk elegáns,faragott szegélyjel is nagyon süti, de ez is ízlés kérdése.

Remélem tetszett ez a poszt, köszönöm mindenkinek, aki itt járt és olvasott, külön köszönet @zsuszolnok-nak a témáért! Legyetek jók!

xxxx

2 komment


2014.03.21. 00:35 Madarasz Zsofi

Ásó, kapa, nagyharang, miegymás!

Sziasztok!

Nagyon kedves olvasóm, @zsuszolnok kérésére a mai bejegyzés témája nem más, mint az esküvõ! Csodálatos nap az, amikor két ember összeköti életét, ígéretet téve arra, hogy életük végéig kitartanak egymás mellett. Ilyenkor pedig összegyûlik a család és a baráti kör apraja-nagyja, hogy együtt ünnepeljék meg e nagyszerû eseményt.

Elsõ körben szeretném elmondani, hogy egész életemben 2 olyan esküvõn voltam, amire emlékszem. Nem is, bocsánat 3 esküvõn voltam, ebbõl egyen az akkori párommal, egy olyan pár esküvõjén, ahol nem ismertem senkit, ezért ezt nem is számolom…Mindegy. Szóval, a családban összesen 2 esküvõn voltam, és a nászajándék beszerzését a szüleim rendezték, ezért ebben a témában, nem vagyok túl kompetens. Viszont azt elárulom, hogy én mit adnék szívesen/ minek örülnék. Már alig várom, hogy a barátnõim között elinduljon a Lagzi-láz

A mai poszt szereplõi a ruhák lesznek, a holnap vagy holnapután felkerülõ bejegyzés pedig a nászajándékoké lesz.

Elsõ fejezet: Ruhák

Egy esküvõ/lakodalom esetében van 1-2 dolog, amit érdemes szem elõtt tartani. Elsõ és legfontosabb szabály: ha nem muszáj, ne legyél fehérben! Hagyjuk meg a fehéret a menyasszony színének. Ennek ellenpontja az, hogy nagyanyáink is megmondhatják, nem illik talpig feketében sem megjelenni, mert az elég gyászos. Itt már bele is fûzném az elsõ tippemet: ha mindenképp a biztonságos és tévedhetetlen kis fekete ruhára voksolsz, tedd meg bátran, de akkor dobd fel színes kiegészítõkkel: színes táska, cipõ, ékszer, bármi, ami nem olvad bele a feketébe, hanem feldobja és ünnepivé teszi. Itt bevethetõ még a klasszikus fekete-fehér kombó (monokróm), amivel szinte képtelenség mellélõni.

Egy másik nagyon fontos dolog a ruhád hossza. Tudom, nemigen mondhatja meg az egyik ember a másiknak, hogy meddig érjen a szoknyája, és ha az egyén nem szívbajos, olyan miniben lehet, amiben csak akar. Viszont ha nem szeretnéd, hogy a jelenlévõ szülõk és nagyszülõk (akár a tieid, akár nem) megállapítsanak dolgokat, akkor erre nem árt figyelni (mert bizony, a nagymamák és nagynénik 98 százaléka ilyen, végigmér, megítél és eldönti, milyen vagy. Vannak, akik halkan osztják meg egymással a véleményüket a teljes vendéglistáról, de vannak akik hangosan szólalnak fel, hogy „Te, nézd már hogy néz ki ez a „kislány”!!!). Elkalandoztam. Szóval, a szoknya hossza. Az én véleményem az, hogy az az optimális, ha minimum a térded fölött egy jó arasznyival ér véget a szoknyád. Vagy lejjebb, ki mennyit mer. De ez abszolút szubjektív.

Most beszéljünk egy kicsit az anyagokról: a farmert és a bõrt/mûbõrt nem engedi meg egy ilyen esemény. Tudom, vannak nagyon szép, már-már elegáns farmer kabátok, és vannak nagyon szép, nõies bõr szoknyák és ruhák, amik bár elegánsak lehetnek, de esküvõre semmiképp nem valók. Viszont jöhetnek a színek: pasztellek vagy harsány neonok, zöldek, pinkek, bármi, ami neked tetszik és jól áll.

Ami még eszembe jutott az az, hogy az esküvõ, szoknyás-ruhás muri. Szerintem az ember bármennyire utálhatja a lábvillantást, egy szerette kedvéért, egyetlen estére igenis szabadítsuk fel a lábikónkat. Ha viszont valaki végképp fél a szoknyáktól, egy nadrágra is lehet nagyon süti szettet építeni:

Összességében a legfontosabb viszont az, hogy legyél csinos (a „nép” innen tudni fogja, hogy megtisztelted a párt azzal, hogy kiöltöztél), és érezd jól magad abban, amit viselsz, legyen kényelmes a szetted. Mert ha rucidban nem tudsz leülni, vagy táncolni, mert szûk vagy csúszkál, akkor oda a buli, mert csúszkáló mellrésszel táncolni lehetetlen.

Ahhoz sajnos nem értek, hogy milyen testalkathoz, hajszínhez, akármihez milyen ruha illik. Fõleg, hogy szerintem ez nem csak alakfüggõ, de személyiségfüggõ is. Mert megmondhatják az okosok, hogy neked nem áll jól a csíkos vagy a peplum, ha te tetszel benne magadnak, az legfontosabb. A fontos az, hogy te jól érezd magad a ruhában!

És most egy kis személyes apróság: Hoztam nektek egy-egy képet az esküvõkrõl, ahol ott voltam. Az elsõn ügyes voltam. A másodikon – nem annyira. Ma már tudom, hogy a második ruhával minden létezõ bûnt elkövettem, amit esküvõn el lehet (ezeket feljebb fel is soroltam ugyebár): fehér ruha, irtó rövid, szûk és nem is túl kényelme.Last minute vettük a ruhát, csak ez állt jól abban az üzletben, rábeszéltek…Akkor is épp friss szingli voltam, ráadásul akkor voltam életemben a legvékonyabb, nem bírtam magammal, na. Ma pedig már csak fogom a fejem, mikor az akkor készült képeket nézegetem: „Jéééézus Zsófi, mi volt a fejedben, fûrészpor???” De megtanultam a leckét.

A ruhákat illetõen egy utolsó tipp: Mivel a blogom kapacitása véges, nem teszek ide túl sok képet, viszont a legjobb szettek lelõhelye nem más, mint a : Pinterest . Csak írd be a keresõbe a ’coctail dress’, ’party dress’, ’wedding’ vagy ’bridesmaid’ szavakat, és renngeteg-rengeteg hasznos tipp ugrik elõ.

Remélem tudtam egy kis segítséget nyújtani, vagy legalább is adni egy kis támpontot. Bármilyen kérdésre szívesen válaszolok, hogy értelmes lesz-e, az más kérdés

Nagyon köszönöm, hogy itt voltatok és olvastatok, hamarosan jelentkezem a téma második részével!

xxxx

2 komment


2014.03.20. 18:41 Madarasz Zsofi

Hali!

Sziasztok.

Sajnos mégsem megyek ma színházba, mert nem sikerült unokatesómnak elintézni a jegyeket...Majd legközelebb! Mivel velem az égvilágon semmi nem történik, ezért ma-holnap szeretnék valami képes-inspirációs posztot összedobni, de nem tudom mi legyen a témája...Ötlet?

xxxx

3 komment


2014.03.12. 16:11 Madarasz Zsofi

tervezgetés

Sziasztok!

Képzeljétek, lehet, hogy jövõ héten színházba megyek! Még nem biztos, de nagyon izgatott vagyok, mert bármennyire is imádok színházba járni, nagyon régen voltam már. Hogy izgalmamat levezessem, elkezdtem tervezgetni, hogy miben menjek. Össze is állítottam egy király kis szettet, gondoltam megmutatom nektek. Sajnos felvéve nem tudom megmutatni, mert a szobámban nincs tükör, és a változatosság kedvéért itthon vannak a lakótársaim, ezért nem tudtam képet csinálni, de hátha jövõhéten lesz rá lehetõségem. Mutatom:

Ez itt az egész egyben:

Ezek pedig a részletek:

Hát, mára ennyit, köszi, hogy itt jártatok, és remélem nem sokára lesz érdekesebb is! pussz


xxxx

Szólj hozzá!


2014.03.10. 18:38 Madarasz Zsofi

Hetem képekben!

Sziasztok!

Elég régen jártam erre, tudom, a suli kicsit lefoglal, de hogy ne legyen totál uncsi a blogom, gondoltam bemutatom a múlthetemet képekben. Csekkoljátok, ha érdekel titeket, a poszt tele lesz macskákkal és egyebekkel! Valamint itt egy kicsit becsatlakozik a korábban már emlegetett szépség-rovatok esszenciája is, néhány dologgal, amit gondoltam megmutatnék.

Ezt a szettet 2 hete lõttem a kedvenc turimból, nem került egy vagyonba hála istennek, viszont nagyon csini, fel is avattam a héten:) :)

 

 Mivel a fentlátható bordó kis zakóba teljesen beleszerettem, egy másik szettet is összehoztam vele, és a rend kedvéért lefotóztam (nem vagyok normális):

Aztán nem sokkal késõbb manikûrösnek képzeltem magam, és sokkal ügyesebb voltam, mint gondoltam:

Nem a múlthéten történt ugyan, de ha már mutogatok: Megtaláltam a világ legeslegkényelmesebb magassarkúját, ami ráadásul annyira le volt árazva, hogy majdnem egy kiló kenyér többe kerül, tehát nem hagyhattam ott. És kényelmes. Tényleg. Nem látszik rajta, de az. Bizony. Csak anyukámnak ne szóljatok, mert végem (igen, 21 évesen még mindig érdekel, leszid-e az anyukám)

 No igen, szóval a múlthét...Hát az úgy volt, hogy szerda este buliztunk a barátnõimmel. Nem kicsit, nagyon. Szerdán berúgni úgy, hogy másnap órád van: Nem helyes! Neveket nem írok, csak gyönyörködjetek az arcokban. Annyit segítek, hogy akinek halarca van, az vagyok én.

A másnaposságot átvészelve, fejszellõztetés céljából elmentem csütörtökön sétálni, és nem hiszitek el, mi mosolygott rám a kedvenc turimban: Ez a szépséges kis táska. Ott várt rám, magányosan, de nagyon gyorsan összebarátkoztunk, és nem volt visszaút. Ezért szeretek én turiba járni, gyerekek, mert ez az igazi párszázas ajánlat, nem a MEKDONÁLDZ.

A hét és a poszt zárásaként jöjjenek a beígért CICÁK!!! Az elsõ montázs az én cicám, illetve a család cicája, Gizi (Gizella), aki szeret a piros lábmelegítõ takarómon aludni, ami becsülendõ, mert legalább nem a párnámon fekszik. A második képen pedig mamámék 3színû cicája szundikál és élvezi a vasárnapi napsütést, miután megtömte a pocakját.

NEKTEK HOGY TELT A HÉTVÉGE KEDVESEIM?

Ennyi volt a móka már, köszönöm, hogy itt voltatok!

xxxx

 

2 komment


süti beállítások módosítása